OtthonKommandó

A Házprojekt: az ajtók felújítása

A nagy munka közepette el is felejtettem, hogy most május 1-én volt 3 éve, hogy átvettük a Ház kulcsait! Éljen! 🙂

Elég sok képet tettem ki menet közben a Facebookra a belső ajtótokok felújításáról és jó sokan kértétek is, hogy írjam le, hogy tisztítottuk meg őket. Nagyjából készen vagyunk, úgyhogy jöjjön az összefoglaló! Ilyen szép ajtóink vannak, nem volt kérdés, hogy megtartsuk őket:

IMG_6678

Ez volt az egyik dolog, ami miatt beleszerettem a házba. A nagy belmagasság, a terek és az ajtók miatt olyan, mintha egy belvárosi bérházban járnánk, nem vidéken, nyugiban…

Viszont a tokok elég ramaty állapotban voltak, ami így első ránézésre nem is látszódott, de 80 év az 80 év, a legtöbbnek az alja korhadt volt, néhol szuvas, tudtuk, hogy ezeket javítani kell. Volt olyan pillanat, amikor egészen háznak néztünk már ki:

IMG_3496

Aztán kőművesünk egyik nap kikapta a tokokat és én majdnem sírva fordultam ki a Házból, mert ez a látvány fogadott:

IMG_7938

IMG_7932

És elkezdődött Férj kb másfél hónapos küzdelme a festékkel! Ha jól számoltam össze 48 elemről kellett leszedni a festéket! Ilyen állapotok voltak (jó, ez volt a legrosszabb):

Fénykép0005

Fénykép0007

Azt biztosan tudtuk, hogy csiszolni nem fogunk, mert a kazettáknál, profiloknál ez halál lett volna és legyalulni se akartuk. Az első elemnél próbálkoztunk csak hideg zsíroldóval, de olyan sok elment rá és csak kentük a feloldott festéktrutyit, hogy ezt elvetettük. A jó megoldásnak végül a hőlégfúvó+hideg zsíroldó kombó bizonyult. A festék nagyját Férj lehőlégfúvózta:

IMG_7943

Nem kellemes az ilyen elemekről leszedni, bár a fenti se jobb 🙂

Fénykép0075

Ilyenek lettek utána, nem is szabad jobban erőltetni, hogy leszedje, mert megégetjük a fát. Ezt utána több módszerrel is le lehet szedni, akár csiszolással, de a mi esetünkben, ezeknél a felületeknél jobb megoldás volt a zsíroldó:

IMG_7945

Aztán Férj belejött és egyre szebben hőlégfúvózott, megtalálta a megfelelő eszközöket 🙂

Fénykép0008

A hideg zsíroldóról (sima nem jó, csak a hideg!) annyit, hogy elég brutál vegyszer, sokkal jobban leszedi pl a festéket, mint az új kromofágok, amik szerintem sz@rt sem érnek. És ebből se kell a drága, mi coop-os és spar budgessel toltuk végig. A szer marja a bőrt, ha rámegy, ezért célszerű kesztyűben dolgozni, csakis kültéren és lehetőleg ne szélben mert elfújja a cucc felét 🙂 Ráspricceljük az alanyra, kicsit hagyjuk állni, erős kefével, vagy fém dörzsiszivaccsal átdörzsöljük és leslagozzuk. Ronggyal+vödör vízzel is le lehet törölni, de ez nagyon maszatolós, gyakran kell cserélni a vizet és lassú. A slag egy perc, a fa meg szépen megszárad.

Így néz ki ha ráspricceljük:

IMG_8162

Aztán ha kicsit állni hagyjuk és átdörzsöljük:

IMG_8164

Végül miután leslagoztuk:

IMG_8166

A hideg zsíroldó nem szed le minden régi festéket! Gyanítom, hogy a vizes bázisú zománcokat oldja, de az oldószereseket nem.

Bár sokáig úgy tűnt, hogy a munkának sosincs vége, azért csak szaporodtak a kész elemek:

IMG_8146

IMG_8150

Közben kőművesünk kijavította vaktokokat és a tokokat, visszatette őket:

Fénykép0001#1

IMG_8094

Pótlás másik darabból:

IMG_8170

Azért volt ahol megpróbálta elmismásolni a dolgot:

IMG_8101

de sajnos nem jött be, kiszedettem az egészet:

Fénykép0027

Az ajtókhoz annyit, hogy még véletlenül sincs két egyforma méret, két egyforma takaróléc, semmi, ezért a pótlásoknál elég ügyesen kellett logikáznunk, sakkoznunk. De megoldottuk és szépen lassan minden elem a helyére került:

IMG_8229

IMG_8230

IMG_8232

Mégi pótlásra várt:

IMG_8250

Volt ajtópróba is, hogy megnézzük minden oké-e rendesen csukódnak. Igen, jól látjátok, az ajtólapok még hátra vannak 😀

Fénykép0052

Két dolog van, amivel nem vagyok kibékülve. Az egyik a fürdő és a WC ajtók nyitási iránya:

Fénykép0046

Egyrészt jobb lett volna, ha befelé nyílnak, de ha megfordítjuk, akkor egyik se a jó oldalra nyílna, viszont úgy van összerakva az egész, hogy azon már nem tudtunk volna változtatni, hogy jobbos vagy balos. Szóval maradt kifelé és így, hogy különböző irányba nyílnak. A másik az a WC ajtó maga, ami nem eredeti és azzal még nem is lenne gondom, hogy tök másképp néz ki, elfogadom, hogy ez a régi házzal jár, mondjuk úgy ez a bája, de tartok attól, hogy valami gagyi anyagból van és ha leszedjük a festéket tök más lesz, mint a többi…

miután minden visszakerült, picit átcsiszoltuk őket szivaccsal, csak éppen, hogy a felületük sima legyen. A szivacs pont jó eszköz, mert az élekkel jól hozzá lehet férni a profil minden részéhez:

IMG_8301

Felmerült a kérdés, hogy javítsuk-e a hibákat a tokokon, mert vannak kisebbek-nagyobbak is. Csináltunk próbát az egyik pótdarabon, de nem tetszett. A pótlásoknál nincs minden szépen illesztve (meg lehetett volna csináltatni 10x ennyiért), de megmondom őszintén minket ez se zavar, mondjuk úgy, hogy rusztikus 🙂 Tudom, hogy 10-ből, 9,5 embert ez nagyon zavarna, szerencsére mi a maradék fél vagyunk. Persze ha festve lenne az ajtó, akkor mindent szépen letapaszoltunk volna és a végén semmi hiba-illesztés nem látszana… Csak hát nem festjük. A csiszolás után jött a lényeg, az olajozás! Olyan olajat kerestem, ami védi is a fát, ellenállóvá teszi a víz ellen, így találtam rá a Tungolajra:

tung

Amit érdemes róla tudni, hogy matt felületet ad, beszívódik a fába, mint minden olaj, azonban a külsején megszilárdulva egy tartós bevonatot is képez, ami ellenáll a víznek, mindennek. Magyarul egy olyan olaj, ami a lakkok tulajdonságával is bír. A lazúrokkal se összehasonlítható, mert ettől szép és természetes marad a fa. 4 rétegben teljesen vízálló felületet lehet vele kialakítani és mégse lesz sárga, fényes, mintha vastagon lakkoznánk.  Erről bővebben itt.

tung

Mi eredetileg két réteggel számoltunk. Miután kész lett az első és egy kis részen kipróbáltuk a másodikat, semmi különbséget nem láttam. Se színben, se tapintásban. Meg is kérdeztem Ágit, a tejfesték és tungolaj mindentudóját, hogy kell-e az a második réteg, mert olyan nagyon nem bánnánk, ha nem kéne még egyszer végigkenni 🙂 Azt válaszolta, hogy ránézésre nem lesz különbség, csak minél több réteg van, annál ellenállóbb lesz a fa, de ha nem fogjuk vizes ronggyal mosni az ajtókat, akkor elég egy is. A nedves rongyot ez is bírja, én meg nem hiszem, hogy bő vízzel mosogatnánk őket, szóval maradt egy réteg. Puha ronggyal beledörgöltük és kicsit később a felesleget, ami nem szívódott be, letöröltük. A fa szinte életre kelt:

IMG_8314

IMG_8323

IMG_8328

Ilyenek lettek:

tung2

tung3

IMG_8372

Még hiányzik a kazettás ajtóknál a tok és a kazetta illesztésénél a takaróléc, ami eredetileg is volt itt, csak az már méretben nem jó, mert az ajtók az új falsíkhoz lettek beállítva és még hátra vannak az ajtólapok. De a neheze megvan!

Menet közben, a hibákat és a sok munkát látva sokan megkérdeztétek, hogy megéri ez? Most én kérdezem, hogy szerintetek megérte? 🙂

Ha lett volna felesleges egy milliónk, hogy fából megcsináltassuk újonnan ezeket, akkor is ezt az utat választottam volna, mert ez az értékmegőrzésről is szól, hogy nem dobjuk ki a régit, legalábbis az olyat, ami értékkel bír! Amúgy az egész kb 1-1,5 új ajtó árába került és Férjnek alsó hangon 300 munkaórájába. De a mienk, mi csináltuk és szeretjük a hibákkal és a néhol csálé pótlásokkal együtt 🙂

A tungolajat (részletes leírás róla itt) és a sok segítséget pedig köszönöm Áginak!

A Házprojekt FB oldalát itt követheted, ha napra kész infókat szeretnél!

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!